Fekvése

Az szlovén határ közelében fekszik Hetés tájegységben. Legközelebbi települések: Bödeháza, Szijártóháza. A környék jelenlegi felszíne főleg az Ős-Mura hordalékából és az azóta rárakódott lösztől és portól alakult ki az évszázadok alatt. A vidék éghajlatát elsősorban az Alpok, az Adriai-tenger és az Atlanti-óceán határozza meg. Az ország egyik legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éghajlati tényezők kedvezőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre, bár a talaj minősége nem a legmegfelelőbb.
A falu környéke síkság, ahol az emberek évszázadok óta mezőgazdaságból éltek. Határában sok az erdő, főleg tölgy, éger és nyárfa jellemző. A ligetek közt főleg kökény, csipkebogyó és bodza található. Védett növényekben és állatokban gazdag, főleg a ragadozó madarak gyakoriak, de sok a vaddisznó, a szarvas és az őz is.

Megközelítése alsóbbrendű közúton lehetséges, vasútvonal nem érinti. Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.

A falutól nyugatra folyik a Határ-patak. A település főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.

Története

A település nevét 1389-ben említik először Gabrianhaza néven, mely valószínűleg az első, itt letelepült személy nevéből ered. Ezután bizonyíthatóan az alsólendvai Bánffy család birtokai közé került. 1690-ben az Esterházy család vette át a terület fölött a tulajdoni jogot.

A trianoni békeszerződés után határmenti faluvá vált. Mivel így elszakadt Lendvától, ahová eddig felekezetként tartozott, 1928-ban megalapították a különálló lelkészséget. Ennek következtében 1932-34-ben megépült az azóta is álló katolikus templom, melyben egy 1626-ban, Grazban öntött harang található.
A II. világháború után a falu hanyatlásnak indult a közeli jugoszláv határ és a határsáv miatt. A lakosság száma folyamatosan csökkent, mely még ma is tart. Jelenleg közel 80 fő él a településen, de közöttük is sok az idős, egyedülálló ember.

A vidékre és így Gáborjánházára is jellemző a hetési szőttes, fonás, szövés. A faluban üzemelt sokáig egy hetési szőttest előállító kézműipari üzem, mely ma már nem üzemel. A faluban üzemel könyvtár, élelmiszerbolt, valamint négy falut ellátó falugondnoki szolgálat.